Ászár község története

A község Árpád-kori település, de már a csiszolt kőkorban, majd a bronzkorban és a késői vaskorban is lakott település volt. Területén közép-avarkori leleteket is találtak (arany fülbevaló töredék, bronz szíjvég veretek).

A római korban is már jelentős település, a hadi úthálózat egyik kiemelkedő jelentőségű csomópontja volt. A gazdag szórványleletek bizonyítják, hogy Ászár e korban fontos állomás volt, melynek egyik tárgyi bizonyítéka az itt előkerült úgynevezett Ászári Ezüstkincs és közte egy i.u. 148-ból származó római katonai diploma, mely az azal nép törzsének megtelepedését bizonyítja. Jelenleg Magyar Nemzeti Múzeum tulajdon, hiteles másolata a Polgármesteri Hivatalban található.

Neve valószínűleg a nyelvemlékbeli Azarias személynévből keletkezett rövidítéssel: Azar.

Ászár neve írott formában 1268-ban a győri káptalan birtokmegosztó oklevelében, nemesi névben szerepel elő első ízben. A káptalani okirat Poky Farkas végrendeletéről készült, melyben szereplő birtok minden haszonélvezetével az említett Farkas fia Ugudra és az ő örököseire száll tulajdonul, mely birtokot Ászári (Azari) György fia Márton ispántól vásárolt.

 1327-ben Ászár már királynéi birtok, mely a XIV. század végéig a királynő kezében volt. Területéből 1358-ban egy jókora birtokrészt a hántai prépostság birtokához csatolnak. 1394-ben Zsigmond király Ászárt és Tótrédét Kanizsai János fiainak, Miklósnak és Istvánnak adományozta a hűséges szolgálatukért.

 1410-ben Ászárt már egyházas helyként említik, vagyis Ászáron már ekkor működött egyházi iskola is.

1456-ban a Kanizsaiak 4.000 arany értékben a Rozgonyiaknak zálogosították el a két falut, tőlük szintén zálogként a Bajnai Both Ambrus tulajdonába került.

 1495-ben Both Ambrus hasonló feltételekkel szintén zálogba adta az említett falvakat a somogy megyei Józsa családnak. Somi Józsa, a délvidék főkapitánya röviddel az ászári és tótrédei birtokok zálogba vétele után az Ujlaki családtól megvásárolta Gesztes várát és tartozékait, majd a két zálogbirtokot a gesztesi várhoz csatolta. Az azóta eltelt hosszú évszázadok alatt a birtokosok többször változtak, de Ászár egészen 1945-ig a gesztesi uradalom része maradt.

 Mátyás király erős központi hatalmát és rendezett államát a XVI. század elején az egymással viaskodó főurak anarchiája váltotta fel. A török támadásokat a felbomlóban lévő magyar államhatalom nem tudta kivédeni. A Kisbér környékén lévő váruradalmak is gazdát cseréltek.

 A gesztesi várat és tartozékait (velük együtt Ászárt is) 1513-ban Somi Józsa délvidéki főkapitány fiától, Gáspártól Enyingi Török Imre nándorfehérvári bán vásárolta meg 8.000 arany forintért. Később fia, Török Bálint kezére kerül.

 A szétzilált magyar királyságot 1526-ban felkészületlenül érte a török támadás. 1529-ben Szulejmán szultán hatalmas sereggel vonult Bécs ellen, mely támadás következményeként Kisbér és környéke elpusztult. 1532-ben a második Bécs elleni török támadás eredményeként Kisbért és környéke ismét teljesen elpusztult, olyan súlyos veszteségek érték, melyet hosszú évtizedekig nem tudott kiheverni.

 1581-ben Ászár már újra jelentős település. Török földesura Mehmed szpáhi. Temploma a török hódoltság alatt a reformátusoké volt, majd a XVIII. század elejétől ismét a katolikusok használják. Mai templomát Fellner Jakab tervei alapján 1777-ben építették. 1793-ban pedig felépült a mai református templom.

 A hosszan tartó háborúskodás után ismét megváltoztak a birtokviszonyok vidékünkön. Gesztes várát és tartozékait – köztük Ászárt is – Török Bálint unokája, Török István örökölte. Enyingi Török István fiú utód hátrahagyása nélkül hunyt el, így birtokai leányágon Bedeghy Nyári Pálné Török Zsuzsanna gyermekei: István, Miklós és Borbála tulajdonába kerültek.

 Tőlük 1628-ban gróf galántai Esterházy Miklós nádor vásárolta meg, majd Ászár felét kedvező feltételekkel Zichy Istvánnak zálogosította el. 1660-ban osztozkodás folytán Esterházy Ferencé lett.

 Kisbér és környéke 1688 tavaszán szabadult fel végleg a másfél évszázados török uralom alól.

1712-ben Ászár Esterházy József tulajdonába került.

A XVIII. század közepétől jelentős sörfőző üzeme volt (az 1760-1769 között Fellner Jakab tervei alapján épített barokk sörpince), a sörfőzés megszűnése után az egykori sörpincét borpincének használják.

Az 1784-1787-es népszámlálás szerint a község birtokosa Esterházy János. Ekkor 122 házban 166 család élt. Népessége 866 fő volt, 7 nemest, 13 polgárt (kézművest), 59 parasztot és 119 zsellért írtak össze.

1848-ban már 1515 lakója volt a községnek, földesura pedig gróf Esterházy Miklós volt.

Felekezeti megoszlása 1848-ban: 715 katolikus, 604 református, 190 evangélikus és 6 zsidó volt. A település jelenleg is három felekezetű község (katolikus, református, evangélikus), melyből most is a katolikusok részaránya a legnagyobb.

Katolikus iskola a XVIII. század elejétől működik a községben. Az 1714. évi canonica visitatio megállapította: „Tanító Dravarics György, nyelvészeti osztályt végzett. Mivel egyetlen gyerek sem járt iskolába, tanítói fizetést nem kap.”Mai iskoláját 1892-ben – Hérics Márton plébános kezdeményezésére – építették, 1961-ben pedig bővítették. Református elemi népiskola az egyházközség megalapításától, evangélikus elemi népiskola 1810-től működik a községben.

Ászár neve szorosan összeforrt nagy szülötte, Jászai Mari színésznőjével, aki 1850-ben ászári szülőházában látta meg a napvilágot. Emlékét a szülőházában berendezett emlékház és a róla elnevezett téren felállított szobra őrzi.

A község lakói számára a megélhetést évszázadokon keresztül a szőlőművelés, és a borkészítés biztosította. Jelentős szőlőkultúrája alapján az Ászár-Neszmély-Bársonyos történelmi borvidékhez tartozik. Az Esterházy uradalom a jövedelem növelése érdekében 1892-ben nagyarányú szőlőtelepítésbe kezdett, ekkor a korábbi sörpincét borászati célra használják fel.

A település határában 1890-ben a Kisbér-Füzitői Egyesült Gyár Rt. keményítő termékeket előállító gyárat létesített (burgonyakeményítő és szörpgyárat).Ebben az időben ez a gyár az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű gyára volt, mely 180-200 embernek biztosított állandó munkát. A több mint száz éven keresztül eredményesen működő keményítőgyárat 1992 szeptember 30-án a privatizáció kapcsán végleg bezárták.

1896-ban alapította híres ménesét Ászáron az ország egyik legnagyobb angol telivér tenyésztője Schwarzenberg Alajos herceg, mely sajnos megszűnt. Néhány éve a kisbéri Jámbor család Ászáron a Dózsa utcában lévő birtokán turisztikai célból – a lovas hagyományokat felelevenítve- „Zabla Lovasudvar” néven magánménest alapított.

Népkönyvtárát 1927-ben kapta a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól.

Ászár község társadalmi életének mozgalmasságára utal az 1929-ben alakult Tűzoltó Egyesület, majd 1930-ban a Polgári Lövész Egylet, 1934-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület. Az említetteken túlmenően dokumentumok tanúskodnak az Ászári Katolikus Leánykör működéséről.

A II. világháború harcai 1945. március 27-én értek véget a község területén.

1950-ben alakult meg Ászáron az Aranykalász Termelő Szövetkezet, mely a szőlészet-borászat hagyományait továbbfejlesztve a környék legeredményesebben működő gazdasága lett. A szövetkezet folyamatosan élen járt a szövetkezeti mozgalomban és évtizedeken keresztül itt tartottak elsőként zárszámadásokat az országban. 1978-ban csatlakozott hozzá a Kerékteleki Béke Tsz.

Az egyesített tsz a rendszerváltás után átalakult. Jogutódja zrt. formában folytatja a mezőgazdasági tevékenységet, a volt borászati részleg pedig ,önálló borászati szövetkezetként működik.

Lakóinak száma 1732 fő (2006. 01. 01.), a háztartások száma 594 db. Területe ~19 km , melyből: ~2 km2belterület, ~16 km külterület, ~1 km zártkert.

Infrastruktúrával teljes mértékben ellátott. Az utolsó nagyberuházást - a csatornázást – még Kisbérrel együtt csinálták. Útburkolatának túlnyomó része szilárd burkolatú (aszfaltozott), már csak egy-két utcában hiányzik a szilárd burkolat.

1977. 04. 01-től Kisbér-Ete-Hánta közös tanácsú nagyközséghez csatolták és 25 éven keresztül Kisbér városrészeként funkcionált. A település lakossága az egyre romló gazdasági helyzet ás a község folyamatos leépülése miatt 1999. november 07-én népszavazás keretén belül döntött a Kisbértől történő leválás mellett, hogy önállóan folytassa tovább életét. 2002. október 20-i önkormányzati választások óta ismét önálló önkormányzata van Ászárnak.

 

Ászár Község Önkormányzat

2881 Ászár, Kossuth u. 16.
Telefon:    34/353-938
Fax:          34/552-125
e-mail:      info@aszar.hu